Kiemelt szállások
Zalakarosi Fürdő
Vendéglátóhelyek zalakaroson
A szlovéniai Dobronakon ma is ápolják és gyakorolják a Márton-napi szokásokat, hagyományokat.
A Dobronaki Mártonozó csoport a Dobronaki Turista egylet keretében működik, és immár 27 éve minden évben nemes munkát végez a térségben: a Márton napi ünnepségek alkalmával megkereszteli a mustot, hogy az borrá változzon.
A humoros fordulatokkal tűzdelt, dalokkal színesített keresztelők már úgy hozzátartoznak a Márton napi vigaszságokhoz, hogy nélkülük a must bizonyára nem is akarna borrá válni többé Szlovénia e táján.
A szertartást II. Szent Márton püspök, a pénzügyminiszter, a házigazda, egy minisztráns és a természetesen nem nélkülözhető harmonikás celebrálja.
A csoport 1994 óta körülbelül 550 keresztelőt végzett a térségben. Az ünnepség szlovén, magyar és német nyelven, vagy igény szerint kétnyelvűen zajlik. A mártonozók különféle rendezvényeken lépnek fel Szlovéniában és Magyarországon, a dobronaki Márton napi rendezvényeken, a környékbeli Borászok Egyesületében, bemutatkoznak azoknak a csoportoknak, akik ilyenkor közelről és távolról érkeznek a településre.
De hogy is alakultak ki a Márton-napi szokások? Mit is ünnepelünk ekkor?
Szent Márton Pannóniában, a mai Szombathelyen látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A történet szerint a római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában.
Innentől kezdve nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta, megkeresztelkedett. Misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról még életében legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A szárnyasok azonban gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. Mártont 371-ben püspökké szentelték.
Szent Márton kultusza a Pannónia területén már a honfoglalás előtt is virágzott. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, a cselédek ilyenkor kapták meg évi bérüket és hozzá ráadásként egy libát. A Márton napi liba-lakoma szokásával ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat, és kezdetét vette a természet téli pihenő időszaka.
Novemberben, ezen jeles ünnep alkalmával érdemes ellátogatni a szlovéniai Dobronakra és térségébe, hogy a libalakoma mellett részt vehessünk a borkészítés nemes feladatában is, amit a szentelés jelent, hiszen mindannyiunk érdekes, hogy e nedű évről-évre az asztalunkra és legfőképp poharunkba kerüljön.
A blogbejegyzés az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 támogatásával valósul meg.
