Kiemelt szállások
Zalakarosi Fürdő
Vendéglátóhelyek zalakaroson
Nagyrada szőlőhegye, a Szelemi-hegy kiváló program egy túrához, bortúrához, kinek-kinek ízlése szerint. A Kis-Balaton lenyűgöző panorámája, a helyi borok aromája magával ragadja a vándort. A hegyről kiválóan látszik a tó, az azt körülvevő zöld környezet és a Badacsony is, köszönhetően a kitisztult, hegyi levegőnek.
A Szelemi-hegyre felérve tehetünk egy kellemes sétát a pincék mentén, de számítsunk rá, hogy szomjasan nem távozunk, ha akárcsak egy szőlősgazdával is szóba elegyedünk. És abból itt nincs hiány, legyen az munkanap vagy szabadnap, a radai emberek a mai napig fáradtságot nem sajnálva művelik szőlőjüket, és természetesen jó gazdához illő módon gondot fordítanak arra is, hogy időnként ellenőrizzék a borminőséget is.
„A radai rosseb egye meg!” „A rosseb rágja szét!” Ismerős ez a káromlás?
De honnan is ered mindez?
A rosseb a rossz és a seb szavak összetételéből származik, vélhetően a szifilisz régi neve, mely a régi időkben sajnos Nagyradán is felütötte a fejét. Felmerül a kérdés, hogy miért éppen Nagyradán terjedt el a betegség? Erre válaszként két változat is fennmaradt:
Az első és a valószínűbb feltevés így szól. I. (Nagy) Lajos (uralkodott: 1342-1382) testvére, András Nápoly királynőjét, Johannát vette feleségül, abban a reményben, hogy a királyság is az övé lesz. A trón örököse azonban egyedül Johanna lett, később pedig András gyilkosság áldozatává vált. Lajos 1347-ben ezért hadjáratot indított Nápoly ellen, hogy megbosszulja öccse halálát, és megszerezze a trónt. Nápolyt ugyan elfoglalta, de amint hazatért, a hátrahagyott seregét elűzték. Másodszor sem volt sikeresebb, így lemondott a fegyveres megtorlásról. Az első hadjáratból hazatérő katonák számára állítólag Rada területén hoztak létre egy ispotályt, hogy a sebesülteket és betegeket ápolják. Ezek a katonák hozták be a szifiliszt, és innen ered a radai rosseb elnevezés is.
A másik, kevésbé hihető verzió szerint a betegséget a törökök hozták magukkal a XVI. században.
Mivel a betegség gyógyíthatatlan volt, ha valakinek rosszat akartak kívánni, ezt mondták rá átoknak, szitoknak.
Napjainkban azonban egyesek megkérdőjelezik a radai rosseb gyógyíthatatlan mivoltát.
Kovács Ottó a falu neves borásza, közel 10 hektár szőlőültetvényt művel magas színvonalon. A hely különlegessége, hogy nem elkülönített területén található a hegynek, hanem beolvad a szelemi-hegyi gazdák pincéi közé, megőrizve annak hangulatát.
Cégére szerint az Ottó pince gyógyír a radai rossebre.
Ha valaki annyira merész, hogy jelentkezik egy pincelátogatásra, borkóstolásra vagy egyéb boros programra, nemcsak élvezheti Kovács Ottó vendégszerető társaságát, hanem számíthat egy jó hangulatú, kötetlen eszmecserére is, kezdetben magas szellemi színvonalon, melyet a kellő mennyiségű nedű elfogyasztása átmenetileg visszavethet, de mindenképpen igazi testi-lelki lazulásra, feltöltődésre.
A Chardonnay, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, olaszrizling mellett kötelező kipróbálni a legnevezetesebb nedűt, a Radai-rosseb nevű bort, mely a falu kuriózuma, mint Egernek az Egri bikavér. A egyszerűen vétek lenne kihagyni.
Nem kétséges, hogy az Ottó pincészet boraitól nemcsak a rosseb, de bármilyen betegség tudata, ha átmenetileg is, de homályba vész a bort ízlelő, szürcsölgető, s elfogadott módon a gyomrába juttató számára.
Dőlj hátra egy kényelmes karosszékben a Nagyradai Szelemen-hegyen!
A blogbejegyzés az Interreg V-A Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2014-2020 támogatásával valósul meg.
